La Storia di Nala PDF

Ez a közzétett változat, la Storia di Nala PDF: 2019. A Wikimédia Commons tartalmaz Füst Milán témájú médiaállományokat. A magyar irodalom legnagyobb monománja volt, a legjelentősebb magyar hipochonder.


Författare: Mark Gardner.

Fürst Milán Konstantin néven született elszegényedett zsidó kispolgári családban Budapesten, a Hársfa utca 6. Apja különc és bohém, költekező figura volt, aki egy délszláv királyi sarj nevét adta fiának. Korai halála után a család nyomorgott, anyjának ő szerzett végül trafikengedélyt. Szívós kitartással szerzett tudósi színvonalú műveltségét, amelyben jelentékeny helyet foglalt el az antik görög kultúra és a Biblia.

Ifjúkorától fogva verselt, de nem ontotta könnyedén a verseket, az ő számára minden sor gondokat adó feladat volt. Lassan, csiszolva, újra át- meg átírva formálta méltóságteljesen komor költeményeit. A magyar költészet leglassabban dolgozó, legaggályosabb költője, aggastyán korában is tökéletes remekműveket írt, és nyolcvan évre terjedő életében összesen nem írt száz verset. Versei formájukban nem emlékeztetnek senkire egész irodalmunkban.

Világnézete tulajdonképpen pesszimista: elkomorította a világban tapasztalható gonoszság, ostobaság, szerencsétlenség. Közben azonban elválasztotta az igazi pesszimistáktól feltétlen emberszeretete, embertisztelete és együttérzése a szomorúakkal. 1914-ben Berlinbe utazott a Boldogtalanok című színművének tervezett bemutatása ügyében. A háború kitörése miatt ez elmaradt. Az őszirózsás forradalomban az akkor alakult Vörösmarty Akadémia jogásza lett. A Tanácsköztársaság idején politikai és jogászi szerepet vállalt, egyik vezetője volt akkor az Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetségének.

Első publikált írása Peter Altenberg szecessziós-impresszionista osztrák költővel foglalkozott. Ez, és első költeményei a Nyugatban jelentek meg 1909-ben. Füst Milán emléktáblája egykori lakhelyén, a Hankóczy Jenő utca 17. 1920-ban megjelent könyvalakban az 1917-ben írt Nevetők című elbeszélése.

Az aranytál című kisregénye első díjat nyert az Athenaeum pályázatán. 1923-ban látott napvilágot könyvalakban a Boldogtalanok, és ugyanebben az évben a Nevetőket német fordításban kiadta a müncheni Musarion Verlag. 1932-ben ismét Berlinbe utazott a IV. A német színházaknak azonban nem tetszett a fordítás, a bizonytalan és sokáig húzódó tervezgetést végül semmivé foszlatta a nácik hatalomra jutása. 1948-ban egyetemi tanár lett, megkezdte rendszeres esztétikai előadásait. 1967-ben halt meg, még megérve a Boldogtalanok Vígszínház-beli premierjét.

Illyés Gyula kibontakozása elképzelhetetlen nélküle, Radnóti Miklós és Weöres Sándor is sokat köszönhet neki. Emlékét őrzi az 1975-ben alapított Füst Milán-díj. Teljesen újszerű versformálása és kifejezésmódja a magyar lírában Berzsenyin kívül talán csak a középkori zsoltárok hangjához hasonlítható. Szabad verselése, patetikus dikciója, hasonlíthatatlan kifejezésmódja, a költészetben szokatlan rejtőzködése, szerepjátszásai egészen egyéni hangot jelentenek irodalmunkban. A modern magyar irodalom méltatlanul keveset emlegetett, és olvasott magányos óriása. Drámái, különösen a bemutatásra mintegy 40 évet váró IV.

Legnagyobb prózai alkotása, A feleségem története, amelyért francia megjelenése után 1965-ben Nobel-díjra is jelölték, 1942-ben kedvezőtlen kritikákat kapott, sem az irodalom akkori hivatásos értői, sem közeli barátai nem értették-érezték meg hatalmas jelentőségét és szépségét. Ez mind én voltam egykor 2. Czeizel Endre: Füst Milán betegségeinek története – Mozgó Világ 27. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora.

1964-ben, harminchárom évvel megírása után a Madách Színház mutatta be. Büky László: “A szív idézete: líra”. Kis Pintér Imre: A semmi hőse. Jelenkor, Irodalmi és Művészeti Kiadó, 95 p. Somlyó György: Füst Milán vagy A lesütöttszemű ember Bp. Szellemek utcája: in memoriam Füst Milán Bp.